Számítástechnika a felhőben

Informatikai körökben mostanában felkapott fogalom lett a felhő (felhő-számítástechnika, számítási felhő, stb.). Érdekes, hogy az igény és a fogalom már az 1960-as években felmerült. Még a hazai internetező közönség is 10-15 éve intenzíven használ „felhőben lévő” szolgáltatásokat.


Mi is a felhő?

Jó számítástechnikai definíció nem is igazán létezik erre, Inkább leírások, magyarázatok. Informatikai vénával rendelkezőknek azt mondhatnánk, hogy „általában virtualizált, párhuzamos erőforrásokon alapuló, nagy rendelkezésre állású, könnyen skálázható internetes rendszer”. Köznyelvhez közelebb álló módon talán úgy írhatnánk le, hogy olyan gyűjtőfogalom ez a felhő, melyben a tárolt adataink, dokumentumaink, fényképeink, sőt számítógépes programjaink nem a saját gépünkön tárolódnak, hanem az interneten „valahol”.

A felhőben tárolt információnak van legalább egy hatalmas előnye: fenntartásáról, az ehhez szükséges fizikai eszközök, szoftverek biztosításáról nem nekünk kell gondoskodnunk. Nem gond, ha elromlik a gépünk, tönkremegy a helyi adattárolónk, a legfontosabb adataink – de most már akár programjaink is – biztonságban lesznek. Másik munkaállomásról is használhatjuk rendszerünket, akár a világ túlsó feléről is. A mostanában egyre népszerűbb tábla PC-vel és okostelefonnal is kapcsolódhatunk.

Egy átlagos, weboldalakat kiszolgáló számítógép és szoftverei - megfelelő helyen az interneten - felhő jellegű szolgáltatásokat nyújtanak. Ha úgynevezett szerver-farm (több számítógép összekapcsolva) áll mögötte, akkor már azt mondhatjuk, hogy ez egy felhő alapú megoldás. A nagyobb forgalmú oldalak mögött szinte mindig ilyen megoldás áll. Szintén jól ismert - felhő alapú megoldás - a legtöbb komoly webes levelezőszolgáltatás. A szolgáltatóknál több szerver szolgálja ki láthatatlanul a felhasználókat, az adatok pedig szintén többszörözve tárolódnak. Ezt a biztonságot otthon, de még cégünknél is nagyon nehezen és jelentős költségekkel tudnánk csak biztosítani.

Az interneten való tárolásnak két problémája is adódhat. Az egyik az internet elérhetősége. Ha nincs internet, nem tudjuk elérni és használni a felhőben tárolt adatainkat, programjainkat. 2011-ben ez már nem feltétlenül gond egy városban, hiszen gyorsan találhatunk működő internettel számítógépet, ahonnét az elérhetőség megoldott. Akadnak azonban helyek, ahol az internet hozzáférés elég bizonytalan. Ott még nem alternatíva ez az út.

A másik kérdéseket felvető terület a biztonság. Azt talán érezzük, hogy a tárolás (az adatok megléte) szempontjából biztonságosabb a felhős megoldás. Felmerülhet azonban az, hogy ezen információkkal a szolgáltató mit kezd? Mint ahogyan biztonságban érezzük a bankban a pénzünket, de Gipsz Jakab egyéni pénzügyi vállalkozóra legtöbbünk nem bízná vagyonát, úgy a felhő szolgáltatókat is meg kell válogatnunk. Egy banknál és a komolyabb felhő szolgáltatóknál belső és külső szabályok vannak, melyeket betartatnak és nagyrészt publikusak is.  Ezt nem mondhatjuk el egy egyszemélyes vállalkozóról, aki két nap múlva meggondolhatja magát a saját maga által felállított szabályrendszerben.

A felhő már itt van. Ellenállhatunk, de ha akarjuk, ha nem, életünk egy része ott lesz (események, információk rólunk), de ezeknek nem kell publikusnak lennie. Aggódhatunk emiatt, de a mai aktív internetező korosztály (12-50 év között) már így is sokkal több információt oszt meg magáról - és ami rosszabb az ismeretségi köréről is -, mint kellene. Ez azonban már egy másik cikk témája lesz. A felhőt pedig használjuk bátran – de körültekintő módon -, mert hasznos és jó dolog.

ST

Elérhetőség

  • Tel.:  +36 92 550-373
  • Fax: +36 92 550-374

    Nyitva tartás:
  • H-P:   8:00-17:00
  • Szo.:  9:00-12:00
    Email:
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Rólunk

  • Hardver-szoftverkereskedelem
  • Rendszer integráció
  • Helyi és nagy távolságú hálózatok
    tervezése és kivitelezése
  • Szerviz
  • Alkalmazások fejlesztése
  • Weboldal szerkesztés